Amikor a közösségi médiáról vagy az online marketingről beszélünk, szinte mindig előkerül egy szó, amitől a tartalomkészítők és vállalkozók egy része már önmagában is ideges lesz… igen, eltaláltad, nyílván az algoritmus.
Úgy beszélünk róla, mintha egy titokzatos, láthatatlan erő lenne, amely eldönti, kihez jut el a tartalmunk, hány ember látja a posztunkat, és hogy egy videónk végre berobban-e, vagy néhány száz megtekintés után csendben eltűnik a süllyesztőben.
És valljuk be, vállalkozóként könnyű belecsúszni ebbe a gondolkodásba. Ha egy posztunk jól teljesít, azt mondjuk, „szeretett minket az algoritmus”, ha viszont hetekig gyenge eléréseket látunk, máris arra gondolunk, hogy valamit elrontottunk, shadowbant kaptunk, vagy egyszerűen az algoritmus úgy döntött, hogy mostantól nem kedvel minket. Csakhogy az algoritmus ennél sokkal érdekesebben működik.
Mert miközben valóban hatással van arra, hogy milyen tartalmakkal találkozunk, mi is folyamatosan hatással vagyunk arra, hogy mit mutat nekünk. A kapcsolat tehát egyáltalán nem egyirányú. Sőt, bizonyos szempontból az algoritmus olyan, mint egy nagyon lelkes, de kissé butácska de nagyon cuki és szótfogadó kutyus: megmutatod neki, mi kelti fel a figyelmedet, ő pedig boldogan a farkát csóválva hoz még neked belőle. És pontosan ez az, ami miatt érdemes egy kicsit másképp gondolkodnod róla.
De mit akar valójában az algoritmus?
Ha meg akarod érteni az algoritmus működését, érdemes egy lépéssel hátrébb lépni.
A TikTok, az Instagram, a Facebook és más közösségi platformok üzleti szempontból abban érdekeltek, hogy a felhasználók minél tovább és minél aktívabban használják az adott platformot. Ehhez pedig olyan tartalmakat kell eléjük tenniük, amelyek valamilyen módon fenntartják a figyelmüket.
Ezért az algoritmus folyamatosan próbálja megérteni, hogy mi érdekel téged.
Megnézi például, milyen videóknál állsz meg görgetés közben, melyeket nézed végig, mire kattintasz, mit lájkolsz, mit mentesz el, mit osztasz meg, milyen témákhoz szólsz hozzá, és milyen tartalmak mellett töltesz hosszabb időt.
Ezek önmagukban apró jeleknek tűnnek, együtt azonban egy meglehetősen részletes képet adnak arról, hogy milyen tartalmak valószínűleg érdekelnek téged. Ez azért fontos, mert az algoritmusnak nem feltétlenül az a célja, hogy a legjobb vagy legértékesebb tartalmat mutassa meg neked. Azt szeretné megtalálni, amelyről a rendelkezésére álló adatok alapján úgy gondolja, hogy te valószínűleg reagálni fogsz rá.
És itt kezd igazán érdekessé válni a dolog.
Tulajdonképpen te tanítod az algoritmust
Ha megállsz egy videónál, az számára információ. Ha végignézed, az még több információ. Ha pedig kommentelsz, elmented vagy megosztod egy barátoddal, az még erősebb jelzés lehet arról, hogy az adott tartalom valami miatt releváns a számodra.
Tegyük fel például, hogy elkezdesz videókat nézni a tudatos életmódról. Megnézel néhányat, elmentesz pár receptet, rákattintasz egy fenntarthatóságról szóló videóra, majd bekövetsz néhány ilyen témájú profilt.
Egy idő után azt tapasztalhatod, hogy a hírfolyamod szinte teljesen átalakult. Egyszer csak mindenhol újrahasznosítható termékek, kapszulagardróbok, minimalista otthonok és fenntartható életmóddal kapcsolatos videók jelennek meg. Ilyenkor könnyű azt érezni, hogy az algoritmus „eldöntötte”, hogy mostantól ez érdekel. Valójában azonban te adtad neki az ehhez szükséges információt.
A rendszer azt tanulta meg a viselkedésedből, hogy ezek a tartalmak valószínűleg lekötik a figyelmedet, ezért egyre több hasonlót ajánl.
És pontosan ezért tud kialakulni az a bizonyos filterbuborék
Ennek van egy kevésbé kellemes oldala is. Minél többet fogyasztasz egy bizonyos témából, annál több hasonló tartalmat kaphatsz. Ez pedig könnyen azt az érzést keltheti, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodik, mint te.
Ha például napokon keresztül csak olyan tartalmakat nézel, amelyek egy bizonyos életmódot, véleményt vagy trendet mutatnak be, egy idő után teljesen természetesnek tűnhet, hogy ez az uralkodó nézet. Pedig lehet, hogy egyszerűen csak a saját digitális buborékod közepén ülsz.
Ez az egyik oka annak is, hogy a közösségi média képes felerősíteni bizonyos félelmeinket és vágyainkat. Ha folyamatosan olyan tartalmakat nézel, amelyek egy problémára hívják fel a figyelmedet, egy idő után sokkal nagyobbnak érzékelheted ezt a problémát.
De nyugi, ugyanez működik pozitív irányban is. Ha elkezdesz inspiráló, edukatív vagy számodra valóban értékes tartalmakat keresni, a hírfolyamod idővel egyre inkább ebbe az irányba mozdulhat. Ezért (is) nem mindegy, mire adod a figyelmedet!!
A gyors jutalomhoz is hozzászoktat minket
Van azonban egy másik hatás, amelyről marketingesként és vállalkozóként is nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljünk! A közösségi média nagyon gyors ingerekhez szoktat bennünket.
Megnyitod az Instagramot azzal, hogy csak válaszolsz egy üzenetre.
Aztán meglátsz egy érdekes videót.
Utána még egyet.
Majd egy másikat.
És mire észbe kapsz, eltelt negyvenöt perc, miközben már teljesen megfeledkeztél arról, amiért eredetileg megnyitottad az alkalmazást.
A következő videó mindig ott van. Az újabb ingerhez pedig nem kell különösebben sok energiát befektetned.
Ez hosszabb távon a tartalomfogyasztási szokásainkra és mindennapi életünkre is hatással lehet. Sajnos egyre inkább hozzászokunk ahhoz, hogy néhány másodperc alatt eldöntsük, érdekel-e minket valami.
Ha egy videó nem fog meg az első pillanatokban, továbbgörgetünk…
Ha egy weboldal lassan tölt be, bezárjuk. Ha egy cikk túl hosszúnak tűnik, sokszor el sem kezdjük olvasni…
Nem feltétlenül azért, mert ezek a dolgok rosszak…
Egyszerűen hozzászoktunk a gyors és a folyamatos ingerhez. Éppen ezért ma már nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan ragadjuk meg mások figyelmét, hanem azt is, hogyan tudjuk tudatosan visszaszerezni a sajátunkat.
De akkor tényleg az algoritmus irányít minket?
Igen is, meg nem is.
Az algoritmusnak óriási hatása van arra, hogy milyen információkkal találkozunk, és ezáltal közvetve arra is, hogyan gondolkodunk bizonyos témákról, milyen trendeket veszünk észre, milyen termékekkel találkozunk, vagy milyen márkákat ismerünk meg.
Viszont hiba lenne úgy tekinteni rá, mint egy mindent irányító, önálló entitásra. Az algoritmus nem ébred fel reggel azzal a gondolattal, hogy: „Ma vajon hogyan manipuláljam XY hírfolyamát?”
A rendszer a rendelkezésére álló adatokból próbál mintázatokat felismerni, majd ezek alapján előre jelezni, hogy milyen tartalom lehet számodra érdekes. És ezek az adatok nagyrészt a felhasználók viselkedéséből származnak. Vagyis miközben az algoritmus formálja a tartalomfogyasztásunkat, mi is folyamatosan formáljuk az algoritmust. Vica-versa, mint egy ördögi kör.
Akkor mégis hogyan tudod „megtanítani” a saját algoritmusodat?
Ez az a rész, amelyet szerintem sokkal fontosabb megérteni, mint azt, hogy éppen milyen apró változtatást vezetett be az Instagram vagy a TikTok. Mert ha tudod, hogy a viselkedésed folyamatos visszajelzés a platform számára, akkor rájössz, hogy nem teljesen kiszolgáltatottan használod a közösségi médiát, hanem bizonyos mértékig te is alakítod, hogy mit látsz.
Ha például eleged van abból, hogy folyamatosan negatív hírek, konfliktusok vagy olyan témák jelennek meg a hírfolyamodban, amelyek már egyáltalán nem érdekelnek, nem feltétlenül elég egyszerűen bosszankodni miattuk. Érdemes tudatosan elkezdened más jelzéseket adni a platformnak.
Keress rá olyan témákra, amelyek valóban érdekelnek. Kövess olyan alkotókat, akiktől tanulsz. Ments el hasznos tartalmakat, nézz végig olyan videókat, amelyek valódi értéket adnak számodra, és ha valami kifejezetten nem érdekel, ahol lehet, jelezd is, hogy nem szeretnél hasonló tartalmakat látni.
És van itt még valami, amit szerintem vállalkozóként különösen érdemes figyelembe venni.
Neked valójában több algoritmusod is van
A legtöbbünknek van személyes és vállalkozói vagy szakmai profilja is. A személyes Instagramunkon és TikTokunkon teljesen természetes, hogy sokféle dolog érdekel: követjük a barátainkat, nézünk utazós videókat, recepteket, divattartalmakat, vicces videókat, és közben persze néha belefér egy kis teljesen értelmetlen görgetés is. Ezzel önmagában semmi probléma nincs.
A vállalkozói profil esetében viszont már érdemes tudatosabban gondolkodni arról, hogy milyen digitális környezetet alakítasz ki magad körül.
Nálam egy ideig ez a kettő eléggé össze is keveredett. Ugyanazon a platformon fogyasztottam mindenféle tartalmat, miközben próbáltam építeni a szakmai jelenlétemet is, és sokáig nem igazán gondoltam bele, hogy ezek a jelek együtt milyen képet adnak rólam az algoritmusnak.
Egy idő után ezért tudatosan elkezdtem szétválasztani a személyes és a vállalkozói profilomat, és arra is jobban odafigyeltem, hogy a szakmai profilokon milyen tartalmakat fogyasztok, milyen témákra keresek rá, milyen oldalakat követek és mire reagálok.
Nem arról van szó, hogy vállalkozóként innentől kezdve csak szakmai tartalmakat nézhetsz. Inkább arról, hogy ha szeretnéd, hogy egy adott profilod egy bizonyos témakör köré épüljön, akkor érdemes annak megfelelő jeleket is adnod az algoritmusnak.
És szerencsére ehhez nem kell mindent a véletlenre bíznod.
A saját feededet is tudatosan alakíthatod
Az egyik legjobb dolog ebben az egészben, hogy nem kell teljesen rábíznod magad arra, amit a platform éppen eléd rak. Az Instagramon és a TikTokon is vannak olyan beállítások, amelyekkel aktívan alakíthatod, milyen tartalmak jelenjenek meg előtted.
Az Instagramon például külön Content preferences / Tartalombeállítások menüpontot is találsz, ahol szabályozhatod, hogy milyen tartalmakat szeretnél látni. Ha például bizonyos témákból többet szeretnél a hírfolyamodban, ezeket előnyben részesítheted, ha pedig vannak olyan témák, amelyekből már bőven elég volt, azokat visszaszoríthatod. Az Instagramon emellett az egyes ajánlott posztoknál is jelezheted, hogy érdekelnek-e vagy inkább nem szeretnél hasonló tartalmakat látni.
Ez különösen hasznos lehet akkor, ha úgy érzed, hogy az algoritmus teljesen félrement, és már alig látsz olyan tartalmakat, amelyek miatt eredetileg megnyitottad az alkalmazást.
A TikTokon hasonlóan tudatosan alakíthatod a For You feededet. Egy videónál a „Not interested” visszajelzéssel jelezheted, hogy kevesebb hasonló tartalmat szeretnél látni, a tartalompreferenciák között pedig bizonyos témakörök megjelenését is finomhangolhatod. Ha pedig teljesen új alapokról szeretnéd felépíteni az ajánlásaidat, lehetőség van a For You feed frissítésére is.
Mindkét platformon vannak további szűrési lehetőségek is. A Instagramon például konkrét kulcsszavakat és hashtageket is megadhatsz, amelyeket nem szeretnél viszontlátni a hírfolyamodban. Ez akkor lehet különösen hasznos, ha egy bizonyos téma folyamatosan visszatér, annak ellenére, hogy már régóta nem érdekel.
És szerintem pont ezt érdemes elkezdenünk sokkal tudatosabban használni.
Ha például vállalkozóként egy adott témakör köré építed a szakmai profilodat, akkor nemcsak az számít, hogy mit posztolsz, hanem az is, hogy te magad milyen tartalmakat fogyasztasz azon a profilon.
Keress rá tudatosan olyan témákra, amelyek kapcsolódnak ahhoz, amivel foglalkozol. Kövess olyan alkotókat, akiktől tanulsz. Ments el hasznos tartalmakat. Nézz végig olyan videókat, amelyek valóban érdekelnek, és ha valami rendszeresen olyan tartalmakhoz vezet, amelyeket nem szeretnél látni, használd a rendelkezésedre álló szűrési és visszajelzési lehetőségeket.
A figyelmed visszajelzés, használd okosan!
És ha ezt egyszer tényleg megérted, egészen másképp kezdesz majd nézni az algoritmusra. Nem egy olyan valamire, amitől rettegned kell, hanem egy rendszerre, amelynek folyamatosan megmutathatod, milyen digitális környezetben szeretnél lenni.
Mit jelent mindez vállalkozóként?
Talán ez az egész gondolat legfontosabb része. Vállalkozóként nagyon könnyű belefáradni az algoritmus „megfejtésébe”.
Milyen gyakran kell posztolni?
Mikor kell közzétenni?
Milyen hashtageket használj?
Milyen zenét válassz?
Hány másodperces legyen a videó?
Kell-e minden nap posztolni?
Ezeknek lehet jelentőségük, és természetesen érdemes figyelni a platformok működésére. Azonban hajlamosak vagyunk túl nagy jelentőséget tulajdonítani az apró trükköknek, miközben elfelejtjük a sokkal fontosabb kérdést:
Miért állna meg egy ember a tartalmadnál?
Ha megértetted, hogy az algoritmus elsősorban az emberek viselkedéséből próbál következtetni arra, hogy mi releváns, akkor egy egészen más stratégia kezd kirajzolódni. Nem az algoritmust kell mindenáron „hackelned”.
Az embert kell megértened!
Mi érdekli?
Mi zavarja?
Mitől fél?
Mire vágyik?
Milyen problémával találkozik minden nap?
Mit szeretne megtanulni?
Milyen érzést szeretne átélni?
Ha ezekre a kérdésekre tudsz jó választ adni, akkor máris sokkal közelebb kerültél ahhoz, hogy olyan tartalmat készíts, amelyre az emberek valóban reagálnak. És amikor az emberek reagálnak, az algoritmus ezt észreveszi.
Ne a robotnak készíts tartalmat
Talán ez az egyik legnagyobb szemléletváltás, amit érdemes magaddal vinned.
Ne azért írj egy posztot, mert „az algoritmus ezt szereti”.
Ne azért készíts videót, mert azt hallottad, hogy most éppen ez a formátum működik.
És ne azért posztolj, mert valaki azt mondta, hogy kedden 18:00-kor kell megjelenned.
Ehelyett gondolkodj azon, hogy mitől fog egy valódi ember megállni a görgetésben.
Mi az a mondat, amelyre azt mondja: „na, ez pont én vagyok”?
Mi az a probléma, amelyre végre választ kap?
Mi az az információ, amit tovább akar küldeni a barátnőjének?
Mi az a gondolat, amely után egy kicsit másképp néz a saját helyzetére?
Mert végső soron nem az algoritmus olvassa a tartalmaidat, hanem emberek. Az algoritmus csupán megpróbálja kitalálni, hogy mely emberek számára lehet érdekes az, amit készítettél. És ha valóban értéket adsz, felkelted a figyelmet, érzelmet váltasz ki vagy megoldasz egy problémát, akkor nem kell állandóan az algoritmus kegyeit keresned. Elég, ha megtanulod megérteni azt, aki a telefon másik oldalán ül.